Kecsegtet

a szép idő, itt van a nyár- nappal ragyogóan süt , éjjel dörög-villámlik-esik. És még mindig nincs vége , ti. a tanévnek, pontosan hét (HÉT) nap maradt belőle.Ezalatt annyi víz lefolyik a Maroson, hogy hajaj. Éppen ezért rászánom magam, lejegyzem az elmúlt hét két nagy eseményét, mielőtt a következők megtörténnek, s akkor idezsúfolódnak elsőbbséget kérve beszámolóban:)
1. Második alkalommal rendezték meg településünkön az Oviolimpiát(a bizonyos közösségin már előbb felkerült néhány fotó). Lényege: gyermeknap környékén az ovisok részt vehetnek egy olyan játékos sportrendezvényen, amelyen megmérettetik ügyességük-fizikai erőbírásuk-és  kibontakozik játékos kedvük. idén nyolc óvoda jelentkezett, 12-16 fős csapatokkal. Egyéni és csoportversenyek voltak, ez utóbbi érdekesebb volt, több gyereket mozgatva meg. Hogy engem ez milyen szinten érint:
- a Zöld Lombocska megnyerte a staféta versenyt,  a nagy serleg- a tavalyi harmadik után- a miénk lett, és nagyon büszke voltam a gyerekekre, hiszen készültek rá, és fegyelmezetten végigjátszták a játékot, megérdemelten lettek leggyorsabbak
- egyéniben két bronz meg egy arany érmet hoztunk...másnak is kellett hagyni:)
- az én lányaim idén szurkoltak- egyik túl kicsi volt hozzá, másikat kivettem a csapatból, hogy mások odaférjenek...
összességében szép volt, sokkal jobb mint tavaly, mindenképpen Julinak túl sok ez egyedül, remélem, jövőre többet tudunk neki segíteni, mármint a szervezésben.


2. Szombaton Lombocskás kiránduláson vettünk részt, gyerekek, szülők, nagyik, testvérek, 52-en. Igazi nyár volt, az otthoni szendvics meg a víz hamar el is fogyott a zsákokból, így nagyon örült mindenki a friss hegyi forrásvíznek meg a bográcsgulyásnak. És hogy milyen szinten érint ez az esemény:
- szívem csücske ovis csoportom, és igazi sikernek könyveltük el A.-val, kolléganőmmel, hogy két gyerek kivételével, akik objektív okokból nem tudtak részt venni, mindenki ott volt, némelyek egész családdal
-mint ahogyan mi is, két lányunkkal, és persze ez volt a legszebb-  család és hivatás találkozik, összhangban van (igaz, azzal nemigen értettem egyet, hogy minek kell Annának a hideg patakban sétálgatni, de mivel apa megengedte, csak remélni tudtam, hogy nem lesz belőle gond- azt hiszem, ez a veszély mára már elmúlt:)
- és hogy a HÁZ, ahol megpihentünk, és aminek udvara megtelt élettel ezen a napon, éppen amienk, az már csak hab a tortán:) .Szegény mama, ha látta volna, azon gondolkodott volna rögtön, hová ültessen le annyi embert. Megoldódott ez is...
- azt hiszem, a kapcsolat, ami kialakult gyermekek és szülők-óvónők között majd meghatározza az iskolai évek kapcsolathálózatát és annak erősségét is. Erre büszke vagyok.


Aprócska események, melyek lassan talán még inkább törpülnek, mégis életünket igen-igen meghatározzák. Szeretettel gondolunk vissza,és tekintünk előre.Hálával azért, hogy megadatnak gyermekeinknek azok az élmények, amelyek kicsi lelküket gazdaggá, testüket egészségesebbé teszik. Vidéken, egyszerű falusi óvodában.( Mert erről is muszáj írnom, annyi minden összegyűlt bennem e téren is:) Egy következő alkalommal.)

Megjegyzések

  1. Gratulálok a csapatodnak! Akkor már sejtem, miért ezt a blogsablont választottad... :-)))
    És ismét el kell, hogy mondjam, gyönyörű helyen éltek!!! Nagyon jók a fotók!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi:)És ismétlem, egyszer legalább illik megnézni:)

      Törlés
  2. Gratulálok a Zöld Lombocskásoknak! :) (Milyen kedves név ez...!)
    A bográcsgulyásnak még az ízét is érezni vélem...
    Szép munka (inkább hivatás...) a tiéd, nagyon...!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondolkodtam tavaly, mi legyen csoportunk neve, aztán lett a Lombocska, mert valóban kedves, és úgy gondoltam, hogy akár a fa lombja,mi is növekszünk, gazdagodunk...stb pozitív értékek. Második éve, hogy megvagyunk,és úgy érzem, mindenki büszkén vallja magát lombocskásnak:)Ez sok egyebet kompenzál.

      Törlés
  3. Nagyon tettszett ez a beszámolód!
    ;)
    Tudod, ha minden óvónő ilyen lenne, akkor egy jobb világban élhetnék, mert más nemzedéket teremtene...
    :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem meg most, ezekben a napokban nem is kell ennél nagyobb biztatás. Valóban jól szeretném csinálni, egész családunk ezen (is ) dolgozik, hogy minőségi nevelésben részesüljenek gyermekeink. Van még, hova fejlődni, de igyekszünk...és jó példákat is keresünk:)

      Törlés
  4. Tetszik, hogy falun tanithatsz, neha elvagyodom a nagy varosi tanitasbol kis falusi ovodaba. Mostmar a sok bepotolo olvasas utan itt rajottem, hogy Gernyszegen tanitasz. Van ott egy kedves csalad, kedves ismeroseim. Sok sikert a kozeledo uj felevhez.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Isten hozott:)!
      Örülök, hogy időnként jelen leszel, amikor óvónőkkel találkozom, még ha virtuálisan is, reménykedem a jó tapasztalatcserében:)
      Falusi óvoda- nem olyan kicsi- lenne, mit mesélni róla...
      Ami az ismerősöket illeti, feltételezem, hogy közös ismerőseink, írj majd róla:), és ha látogatóba jösz, akkor máris hozzánk is gyere:)
      Neked is szép második félévet!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések