Ha az agyműködésem kívülről látszana,...

mindegy lenne, hiszen amúgy sem vagyunk fizikailag elérhető távolságban, ergo élvezhetetlen lenne a zűrzavar, ami ott lejátszódik. Van, aki mégis láthatja, ha akarja, annak meg nem mindig tetszik:), ugye....

És akkor kapkodósan leírom, hogy emlékezzek rá, ha jövőre is nyaralni indulnunk.Ugyanis felháborító módon, még nyaraláskor is gép előtt vagyok- én ugyanis különben sem töltök annyi időt itt, hogy meg kellene vonnom magam tőle. A délután kialudtam a12 órai utazást, így a "tatok"- avagy sirályok röhögését élvezve pötyögök. ( Arra gondolok, hogy ha most nem teszem meg, akkor utólag újra a tegnapi nap munkáját végzem, sosem kerülök napirendre.)

"TAT", avagy a sas, ami sirály


Nagy örömmel nyugtázom, hogy - még ha borzasztó élményeim nyomán is- de születnek gondolatok-beszélgetések-ötletek-stb- . Akkor hajrá, folytassam. ...S közben jön a kérdés, miért választom azt a személytelen világot?...Miért nem a hús -vér barátot. Pedig nem teszem ezt. Csak egyszerűen azt gondolom, élnek szerte a nagyvilágban emberek, akik hozzám hasonlóan gondolkoznak, és ha netán sikerül velük két szót is váltanom, az nagyon jó, érdekes . Meg azt is gondolom, hogy történhetnek velünk is olyan dolgok, amik más számára tanulságosak.( Ez itt az önbizalom fejlesztő gyakorlatok helye:) ) Aztán meg ha szakmailag, vagy hobbi dolgában tudnék valamivel előállni, az maga lenne a csoda. Kicsit viszonoznám azt a sok dolgot, amit én kapok itt. Ezért írok. Ami ezen felül van, mindennek mélyebb bugyraiban, tapintható mivoltomban- na az a hús-vér baráté. Ha még mindig kell neki:))

Elterveztem szépen, hogy estéről estére röviden -velősen lejegyzem, mi újság a bolgár partokon. Aztán nem tudom, lesz-e valami belőle, most minden esetre itt tartok:

- Kellemesen csalódtam: éjjel Bukarest éppen olyan nagy és szép világvárosnak tűnik, mint bármelyik normálisabb főváros- impozáns, régi épületek, modern üvegablakok csillogása másutt, tisztaság, mosott utcák, fények,múzeumok egymásutánisága...hogy milyen lesz nappal a 40 fokban, hazautazáskor, azt még meglátjuk
Diadalív a hajdani" kis Párizsban", mely nevet méltán viselte egykor a főváros

- a gyermekek fegyelmezettsége a 12 órás utazás során emlékezetes: éjjel aludtak, aztán meg nagy-nagy izgalommal várták a tenger felbukkanását- és minden apró részletet felismerni véltek:)- határtalan örömük minden spórlást, időt és járulékos anyagot megért
Bulgáriában a hegyek rejtik a tengert, gyönyörű a látvány, amikor felbukkan
Ha lehetne, éjjel-nappaliban lennének:) Felölelnék egyből az egészet.


- kételkedve nyugtázom, hogy egyre könnyebben veszem a fertőtlenítés akadályait, épp annyi időmbe telt áttörölni az apartmant, míg megszoktam a gondolatot, hogy egy hétig ez az otthonunk, úgyhogy az alkalmazkodás folyamatában is fejlődési tendenciát mutatok...de mi lesz ebből? Azért az ágyneműmet feltettem, és továbbra is csak  saját edényekből vagyok hajlandó enni. Tehát nagy baj nincs, csak gyorsabban dolgozom...azt hiszem.

- ekkora különbségek életvitel-színvonal- megjelenés között ritkán lát az ember: a falvak szürkék, a szekereket szamár húzza-Várnában is, a körforgalomban, a porták szerte-szét vannak...a tengerpart meg kész nyugat- csili-vili- rend, parkok-virágok-öntözőberendezés-medencék-luxusapartmanok-patyolat fehérség...stb...érdekes világ a Balkán
Búza és napraforgó tenger- a szó szoros értelmében, amíg a szem ellát, és fel nem bukkan a valódi.
Rendezett park-részlet:), avagy a fehér rózsa
- és közben otthon a gondolat- emlékezünk arra a fiatalemberre, aki 26 évesen, 1 hónapos friss férjként szörnyű autóbalesetben, érthetetlen módon elment, ezelőtt két évvel... A család azóta sem önmaga, számukra is megállt az idő egyetlen gyermekük elvesztésével. Fiatal felesége megpróbált egyenesen maradni...belegondolni is nehéz. Mosolyog most az arca, valakinek az oldalán van...talán új életet kezd. És én nagyon örülök neki- mert ez akkor azt jelentheti, ép ésszel ki tudja bírni azt, ami neki jutott. Közben meg annyi kérdés van megint emögött....mert már előre hallom a pro és kontra véleményeket ez ügyben. Érdekesek az emberi életek, kinek-kinek millió élményt tartogatnak, és különös az, ahogyan az emberek megoldásokat keresnek arra, hogy mindeközben talpon maradjanak.

 "Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk"Zsoltárok 90.12. 

-blogvilág-jó világ, ahol  a tegeződés alapszabály, én meg személytelenül személyeskedem benne...remélem, bölcsen gazdálkodom mindazzal, amit megosztok. 

-mire hazaérünk, újra használatban a bölcső, reménykedem, hogy kis R. jól érzi majd magát benne, megismer minket is. Legyen könnyű álma, olyan, amilyen nekünk is volt benne.( Meg a lányoknak is már :) )
A bölcső lába- éppen észrevettem, hogy tulipán, és elvitel előtt elkattintottam- hát nem csodás?Örömmel ringat majd:)

És lett vége az első napnak :)

Sveti Vlasban  az ég...

Így tehát ez a (z agy) működés....

Megjegyzések

  1. Azt gondoltam, most akkor egy ideig csend lesz nálad...és örömmel vettem észre, hogy nem :)
    Júlia, amit a blogolásról írtál...,mintha az én gondolataimban olvasgattál volna :) Ugyanez a dilemmám, meg biztosan még jó pár blogtársnak is.
    Ami a blogolás mellett szól, hogy itt, a blogvilágban olyan embereket ismerhettem meg, akikkel az életben valószínűleg soha nem találkoztam volna. Hihetetlenül sok erőt, önbizalmat kaptam tőlük. Nagyon hálás vagyok ezért blogos barátaimnak.
    ..És azt tapasztaltam, hogy ez a blogos nyitottság a valós kapcsolataimra is rányomja bélyegét: sokkal bátrabban teremtek kapcsolatokat, nyitottabbá váltam a hús-vér emberek felé, pedig ezzel voltak gondjaim. Nem tudom, más hogy van ezzel.
    Természetesen, az egyensúlyra azért nem árt odafigyelni :)
    További szép élményeket kívánok nektek, és ezáltal magunknak is, mert ha leírod, egy kicsit mi is részeseivé válunk:)

    VálaszTörlés
  2. Milyen lebilincselően tudsz mesélni...nagyon szép minden.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések