Rebeka és a tenger

Harmadjára van a tengerparton, mindenik évben volt valami érdekesség a dologban.
Első évben gyakoroltuk a szobatisztaságra való váltást, elég jól is ment a dolog. Akkor vízközelbe nem lehetett  vinni, hidegnek érezte, s a kis felfújható medencébe is inkább idegen gyerekek kéreztek volna be,semmint ő...
Tavaly már egészen más volt, észrevette, hogy nem a mi nyelvünkön beszélnek, így hosszú ideig halandzsázott, mondva, bulgárul beszél....
Idén meg a magyar nyelvvel játszik. Egyre érdekesebben: felkiált, hogy itt jön az emeletes csónak,amikor hajót lát, majd mély alázattal jelenti apát : Triton király, a fölösleges király, aki a tengerek ura, őt úsztatja, forgatja, röpíti etc. ( Megmosolyogjuk, elgondolkozunk, és rájövünk, hogy a fölösleges a felségesre hasonlít olyan nagyon...a kis Ficánka meg így jegyezte meg.)
Itt , ahol senki nem beszél magyarul, Rebeka megtudja, mi a huzat meg  a boldogulás, nagyon próbál trombitát mondani, és búsul, hogy nem elég nagy ahhoz, hogy az sikerüljön...igen, idén már a vizet is nagyon szereti, nagyon jól elvan vele. Azzal nem volt egészen tisztában, hogy ha Anna úszógumi nélkül is ugrik a medencében, mert ő már valamelyest ért a dologhoz, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy ő is megteheti...

Intenzíven nyaral.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések