Engem valami mindig sodor

...és ebben a dologban reménykedem akkor is,amikor kába, fáradt, lehangolt, erő-és kedvtelen vagyok. Hogy lesz motiváció, de főképpen meglátom azt.

Nem a pazar vitorlák hajtják a hajót előre, hanem a láthatatlan szél.
                                                                                           William M. Dixon












Sveti Vlas partján láttuk mindezt. Nem, ez nem a meggyőzés, hogy érdemes oda elmenni. Ez az élmény statikus, erőltetett bemutatása.
Amikor azon a délelőttön egyszerre indultak el a vitorlások  a kikötőből, és egyre csak haladtak, kisebbek és kisebbek lettek...mint kis gyermek csodáltam...akkor , csak akkor egyszer nem vittem gépet. De én tudom:érdemes volt ott lenni:)

Megjegyzések

  1. Az egyik kedvencem, a vitorlás hajó. Mikor lemegyünk Balcsira, csak nézem, nézem őket. Már tudja a családom, fotózni kell nekem.:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :)Hajón utaztam, az Északi tengeren...a vitorlással való haladás élémnye egyelőre ismeretlen számomra. A látvány lenyűgöző:)

      Törlés
  2. Van amikor azt hisszük, hogy csak fényképezőgéppel lehet megörökíteni egy élményt. Az eseményt valószínű, de az élményt? Nem vigasztalásul írok le egy régi felismerést - nem az enyém a gondolat - hogy a fénykép másnak csak egy papírkép!(Digitális világban azt mondanám színek és formák)

    Még egy hasonlat is eszembe jutott a történetedről:
    A pillanat, ami a lelkedbe "beleégett", tartós és erős, olyan mint az a fény, ami anno a filmekbe exponálta az eseményt.
    Sikerült az élményedet szavaiddal is átadnod, magam előtt láttam a hajóidat és miközben távolodnak, szeretném az egész Világot megölelni.

    VálaszTörlés
  3. Egyszer elfelejtettem gépet vinni, és gyönyörűt láttam. Néztem-néztem, rácsuktam a szemem, és eljátszottam, hogy ez a "kép" már mindig az enyém, bármikor láthatom.
    Fényképezni is szeretek, olvasok én is arról, hogy mi értelme, de én akkor is szeretem, tehát csinálom.

    VálaszTörlés
  4. Szépek a képeid, nagyon régen voltam Bulgáriában, most a saját emlékeim is bekúsztak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Mint ahogyan az olvasást is ( gondolkodtam már azon, hogy kölcsönös-e ez kettőnk között, én minden nap benézek odaát:) )
      Én is szeretek fényképezni, s van úgy, hogy sikerül is...ritkán, de igyekszem.Számomra mindig az a kihívás, amiben gyenge vagyok...mert akkor van remény, hogy fejlődöm:)

      Törlés
  5. Mindig történik valami, egy következő csoda, ami megismételhetetlen. Kellenek a fotók, hiszen olyan részleteket is megmutatnak, amit csak visszanézve láthatunk. Elgyönyörködtem a hullámaidban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen...és hozzák magukkal az emlékezés, mesélés csodáját.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések