Szempont

kérdése az egész.
Vagyis ,hogy hogy nézzük a dolgokat-eseményeket-lehetőségeket- embereket.

Van úgy, hogy nincs perspektíva.Nincs távlat. Csak a pillanat, a jelen, a helyzet- egy megoldás.

És van úgy, hogy meglátjuk azt...




Megjegyzések

  1. Hát ez bizony, így van. Két és fél évvel ezelőtt még fogalmam sem volt, mit kezdjek magammal, hol kapok munkát, hogy fogunk addig is megélni... Aztán "aludtam rá egyet", hogy ... majd meglátjuk .... és megláttuk. Ennél jobban nem is történhettek, alakulhattak volna a dolgok.:)

    És azt már szintén sokszor tapasztaltam: az történik, amit vársz. Ha rosszat vársz, akkor csakis azt látod meg, ha viszont a jót, akkor az apró jónak is örülni tudsz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amikor vártuk a farsangolókat, reméltem, te is köztük leszel, mert tudtam már Magdi nénitől,hogy ott dolgozol. Aztán nem jöttél...de talán lesz alkalmunk ilyen téren is találkozni:)
      Különben meg muszáj látnunk a jót...ha nem, mi lesz velünk?

      Törlés
  2. Jók az írásaid, szeretem őket és a képeket is.
    A pozitív gondolatok bevonzzák a jót az életbe. Megtapasztaltam, de néha elmegyek negatív irányba is, mert ez is az élet része.Az arányokra kell figyelni.Nincs olyan, hogy az ember egy pozitív gondolatokat árasztó gép legyen. Csak több legyen a pozitív, mint a negatív.
    Minden jót!

    VálaszTörlés
  3. Júlia, én nem abban a csoportban tanítottam...
    Most picik lesznek nálunk, előre félek attól, hogy mi vár ránk az első hetekben-hónapokban.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések