Kétféle fájdalom
 (részlet)

Én nem félek a széthulló világtól, 
Amíg a lelkem erős sziklafészek,
Én csak széthulló önmagamtól félek.
Attól, hogy sorsom kérdéseire 
Nem csendül bennem méltó felelet.
A terméketlen fájdalomnak kelyhe
Múljék el tőlem, Uram , ha lehet.

 Reményik Sándor



...és amikor mélyen vagy, megismered a mélységet, amikor magasan, a magasságot. Érteni csak akkor érted, amikor benne vagy. Kívülről csak részvét van, csodálkozás, hümmögés vagy vád. 
Ott az elfogadás van.Nyugalom.

Ilyen a halál is. (?)

Megjegyzések

  1. Ma olyan versekbe futok bele, amiket még sosem hallottam. Ezt sem. De most ez lesz a kedvencem.
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát még én, hogy pozitívan hatok...kezdtem azt hinni, hogy egyáltalán!
      Reményik egyik kedvencünk...:)

      Törlés
  2. Szép vers, szép gondolatok.A szépség nem mindig valami nagyon pozitív örömben nyilvánul meg, hanem éppen ilyen gondolatokban, melyben benne van a kétség, a kérés, a kérdés is.

    VálaszTörlés
  3. Érdekes, nekem is Reményik vers akadt a kezembe, ahogy a könyvemet kinyitottam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ilyen hangulatokban Reményik éppen jó:)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések