Valami karácsonyi 2.

Angyaljárás 

Már egy ideje, hogy előkotorászta a barbis falinaptárt, és nem kis elkeseredésemre felragasztotta a szekrényre, éppen a feje fölé, hogy jó közel legyen, és naponta nézegeti, írogat bele, és persze kb azóta beszél arról is, hogy akkor közeleg a karácsony, mert a hónapokkal , napokkal és lassan már a dátumokkal is tisztában van.
Elkerülhetetlen volt tehát a mozzanat, amikor megírja-rajzolja a levelet. Senki nem kérte rá, én nem akartam tudni, mit kér, mindig attól félek, hogy valami olyasmit, amit nem tudunk elintézni, s csalódást ki akar okozni...Hát csak vártam, mi lesz a levelekből....
Egy kis lapocskán igen csinos kis fenyő, szépen feldíszítve, még égősor is van rajta, aztán kivágja a fát, ragasztószalaggal meg gondosan kiragasztja a bejárati ajtóra. Én meg hagyom, és örülök, hogy de rendes, nem is kér sok mindent :) Ekkor még ősz van, olyan napsütéses, sétálós, tarka. Azt hiszem, azért nem vitte el az angyal a levelet, szegény még útra sem kelt....akkor.
Aztán a napok múlása és a reklámok hatása meghozta a gyümölcsöt, megszületett a komolyabbik, súlyosabb levél...szerencsére nem az itthoni angyalnak címezve. Tudja a gyerek, hol kopogjon:))



Közben meg...valami bizonytalanság biztosan beköltözött gondolataiba, mert az a kis fa csak nem akart onnan eltűnni, írt hát egy komolyabb-újabb levelet, amin kb ugyanaz volt, mint az idegenbe címzettben...talán a biztonság kedvéért. És mondta: nem baj, ha nem vitte el, nem is érvényes az az első, de már az újat valami miatt mégis csak a könyves polcig vitte. Nem ragasztotta ki...

A gyerek várja a csodát.
Hisz benne.
Még akar hinni benne.
És ez olyan karácsonyi....

Ma reggel a levél eltűnt. Mondom neki, mindegy, amúgy sem volt érvényes...DE-DE, az volt a jó, a kis fenyő, ami az ajtón volt. És most elvitte az angyal!!!

Szóval nem baj, ha a kisebb fajsúlyút, a lényeg, hogy elvitte az angyal...hogy itt járt...és minden bizonnyal visszajön.

Az izgalom nagy, a törekvés még nagyobb: jó akar lenni, valahol biztosan ezt is hallotta, hogy a jó gyerekekhez jön az angyal, és én bízom benne, hogy a csoda is nagy lesz.
Nagy lány már ő is, de nem annyira nagy, hogy ezt az örömöt, amit az angyalvárás jelent, elvegyük tőle. Nem, nem díszítünk együtt fát, azt az angyal hozza, magam is hiszem, hogy karácsonykor látják a gyerekek a templomablak előtt elsuhanni, és tudják, az ő házuk táján is eljár.

Ahány ház, annyi szokás.
 A csizmát ötödikén kitesszük az ajtóba, ahogyan mi magunk is gyerekkorunkban, és reggelre a Mikulás hoz valami apróságot bele. Aztán karácsonyban már az angyal feladata, hogy hozza a csodát...amire szokásoktól függetlenül , azt hiszem, sokaknak szükségünk van.


 Lesz tehát angyaljárás...maga a kifejezés önmagában is megérdemli, hogy ne hagyjuk elvesztődni ....A gyermekek öröme, az élmény, amit semmi nem pótol, csak fokozza a dolgokat.


Megjegyzések

  1. Júlia, ez, amolyan szívet_melengető írás.
    Én felnőttként is gyermeki izgalommal várom az angyalt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Én is minden évben elmondom a nagyoknak vallásórán,én hiszem, hogy jár az angyal, és idén is eljön. Ők meg mosolyognak...kitaposták belőlük, én meg próbálom visszaéleszteni....

      Törlés
  2. Most megint könnyes szemmel ülök itt. És bízom benne, hogy az angyalvárás szívet melengető hangulata még nálunk is sok-sok évig megmarad.

    Borinak napok óta karácsonyi énekeket kell énekelnem a szokásos altatók helyett. Tegnap délután apró égősorral díszítettük az ágya fölötti kis polcot, és miután elmeséltem az első adventre szóló mesét, a Rendíthetetlen ólomkatonát, amit nekem is mindig ezen a vasárnapon mesélt drága Nagymamám, és leoltottuk a lámpát, tágra nyílt szemekkel nézte az aprócska fényeket. Aztán, átölelte a nyakam és megszólalt. "Anya, most énekeld, hogy 'Jézuska, Jézuska, figyelj most reám', mert az a kedvencem. Ez olyan szép így, Anya, köszönöm.". És akkor az amúgy is néha túl érzelgős anya könnyes szemmel és remegő hangon énekel. És az alig két és fél éves kislány átöleli a kedvenc állatot, és egy perc múlva békésen alszik.
    Nem tudom, meddig ültem még mellette. De úgy éreztem, nálunk már járnak az angyalok...

    Bocsánat, hogy ilyen hosszú és érzelgős voltam, de olyan jól esett leírni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem meg az a kedvencem, hogy imitt-amott- nálad is- rátalálok arra, hogy Jézuska- ami a karácsonyt illeti. Írni is akartam róla...csak a szavak álljanak össze.
      Megmarad a varázs, rajtunk múlik:)

      Törlés
  3. Hagyjátok meg az angyalos hitben sokáig, egyszer úgyis meg tudják az igazat( leginkább osztálytársaktól), de addig ez egy olyan szép és jó "játék", egyfajta mesében élés.
    Szép írás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdekes: a kisebbek hallják a nagyoktól, hogy humbukk, és nem hiszik...Az a gyerek, akinek kell az angyaljárás, az megkapja a módját, hogy higgye.

      Törlés
  4. Angyaljárás, de szépen fogalmazol.Felénk valahogy nem használatos, vagy a gyerekeim régen voltak gyerekek, s akkor nem lehetett angyal?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Figyeltem már, hogy valóban nem sok helyen jár az angyal karácsonykor. És örülök, hogy itt igen. Mégiscsak jó helyen élünk:), legalábbis ebből a szempontból:)

      Törlés
  5. Nagyon szépen leírtad :) Örülök,hogy nagyon sok helyen még hisznek az angyalokban, milyen jó lenne ha ez sok évig megmaradna....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :)...igen, azon vagyunk.Ők maguk, a gyerekek is angyalok.

      Törlés
  6. Hát ez igen édes rajz! Micsoda kérések...édesek ezek a gyerekek!

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jó érzés olvasni a soraid, olyan melegséggel tölti el a szívem és közben könnyes lesz a szemem. Majd egyszer erőt gyűjtök, és leírom, hogy miért... Az ilyen szívet melengető írásaid nagyon-nagyon szeretem:))). Mosolyogtam a kislányod rajzán lévő íráson alul:)))...jó testvérke, gondol a húgára is:) Még annyit, hogy felnőtt fejjel is hiszem, hogy vannak csodák és léteznek angyalok, s ha erős a hitünk nem tántoríthat el ettől senki sem! Biztosan még többször elolvasom ezt a bejegyzésed Júlia, köszönöm!!!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések