Hogy kerül

a csizma az asztalra,
avagy aki a muzsikás folytatásokat várta, halasztania kell- bár van, és komoly dolog-, mert olvastam valamit, ami lehetőséget adott a feleletre.
Itt van, csiszolatlan, amit ott feleltem:

Nem biztos, hogy érdemlegesen hozzá tudok szólni, lehet, hogy nem is kellene :) (?)...
A másik oldalról nézve is érdekes a téma: a mi családunk a szervezőket képviseli, jelen esetben az egyházat- itt is működik mindenféle közösség, többek között nőszövetség is, erről lehet egy rövid írást olvasni aFalusi parókián, és nekünk fontos tudni, hogy hogyan vélekednek azok, akik részt vesznek, milyen igényeik vannak, mire van szükségük, satöbbi.
Én ezzel még nem találkoztam ilyen közegben, mármint hogy magukat nem szeretnék az asszonyok...Figyelni fogok erre.
Azért lelkemben örülök annak, hogy ugyanakkor azt sem tapasztalom, hogy itt lenne valami külső kényszer, ami ferde normák betartását követelné, és hogy minden korosztály örömmel van itt...
Jó lenne, ha az emberek találnának maguknak való közösséget, kedvükre valót. S bár tudom, hogy akinek nem inge, az ne vegye magára, valahol bánt, hogy van, aki el kell, hogy különítse a hívőt a vallásosságtól, illetve az egyház szervezetében valami ellenséget lát...( Ui. reformátusok vagyunk, nem tudom, számít-e.)

Ui. Én magam az istentisztelet csendjében sokkal jobban érzem magam, mint a közvetlen , beszélgetős alkalmakon...

(Chanson oldalán folytattam az eszmefuttatást:) )



S hogy mire fel a gondolat- valójában tényleg csak onnan, hogy egyszer jó lenne megérni, hogy az egyház, a papok szabaduljanak attól a negatív megbélyegzéstől ( vagy akár csak jellemzésről), amivel bár mi ritkán, azért mégis találkozunk.
Nem, nem igazi közösség az, ahol az emberek egymás fölött ítélkeznek, megfogalmaznak egymásról hangzatos jellemzőket...

Önmagunkat szeretni...és erről nyilatkozni. Nem könnyű.
Előtte elég, ha csak egy napi ténykedésünket- cselekedeteinket végiggondoljuk. 
Azután lehet következtetni, változtatni, vagy megerősíteni....
S még valami- eszembe jutott a cserkésztörvény: A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
Gyakorlat teszi a mestert.

Megjegyzések

  1. Benéztem hozzád...legalább látom a szép zöld hátteredet! D:)) remélem te jól vagy és senki nem beteg körülötted! Lányka kigyógyult teljesen?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések