Más kifogás

nem lehetett akkoriban, minthogy egy valaki a családból őrizte a tüzet. Egyébként mindenkinek menni kellett, ott lenni.
A lángot őrizzük, tápláljuk,pedig van, aki tapossa,  hogy oltsa. Csakhogy manapság ki kell mozdulni, ott kell lenni, hogy a tűz lobogjon. Otthonról nem lehet.
Egy valaki maradhat.
Nekünk, ha úgy adódik, mi a mentségünk arra, hogy távol maradtunk, csendben, hitetlenül?







Megjegyzések

  1. Ha erről a tájról olvasok, látok fotókat mindig a szívem szakad meg. mi érték maradt ott, s mire? Apám üdülőszomszédai Segesvárról kerültek el a francia határ mellé, s hogy "közel" legyenek Vas megyében vásároltak egy icipici nyaralót, néha haza is látogatnak. Odahaza.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :)Maradt érték. Van, ami szépen, van, ami romjaiban. Hogy mire? Nem tudom. Azt sem tudom, utánunk mi marad. Szülővárosomban azonban még szász evangélikus lelkész is szolgál.

      Törlés
  2. gyönyörű hely

    és a múltkori rózsáid is
    összecsengenek

    az elmúlás is szép

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Mindig külön megtisztel, ha elolvasod, megnézed. Ebből tudom, amikor néha szólsz róla:)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések