Napirendre

térve a dolgokkal, s úgy elkönyvelve a nyár eddigi eseményeit, mint a későbbiekben elmesélni valókat, csupán annyit állapíthatok meg, hogy a zöldfuszulyka eltevése során nyilvánvalóan körvonalazódtak személyiségem markáns vonásai, nevezetesen, hogy nem nekem való az ilyen tördelős, monoton munka, ennél nagyobb kihívásokra vagyok teremtve, vagyis ezt mertem magamról eddig gondolni, s közben tudom, ennél többre nemigen vagyok képes, továbbá azt is látom, kire ütnek, hasonlóság terén gyermekeim, a nyavalygós, fáradós, és a serény, jókedvvel előre haladó ( nem, nem ez utóbbi én), s mindkettőt egyformán szeretem, még ha előbbivel van is egy kis bajom, akárcsak magammal, szóval a helyzet az, hogy adottak szabad percek, közben hűl a fuszulyka  a dunsztban, s vissza-vissza cseng a pucolás közbeni nevetgélés hangja, és igen, meg szeretném mutatni, mi minden van- történik- zajlik- létezik és jön létre felénk.
Örülök, csupa nagybetűkkel, hogy erre egyre többen kíváncsiak. Megtisztelő :)

Zöldfuszulyka ( paszuly, bab, ha úgy tetszik) üvegbe zárva télig :) :
- fuszulyka, amennyi adott a kertben
- megfelelő mennyiségű murok( sárgarépa), petrezselyem- mindenestől, zellerlevél, hagyma- mindez apróra vágva
- paradicsom, paprika- szintén darabolva
- rétegesen kerül mindez a fazékba, majd vízzel feltöltve lassú tüzön megfő
- sózzuk, ízlés szerint, hozzáadunk kevés befőzési szalicilt
- üvegbe tesszük és lezárva hidegen dunsztoljuk.
Amikor onnan kikerül, megmutatom. Nagyon guszta.

Megjegyzések

  1. A gyerekekről mintha csak én írtam volna... nálunk van ugye plusz egy, na őt még nem tudom... :-))))
    Írj!

    VálaszTörlés
  2. És mit főzöl ebből a zöldbab konzervből télen?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Leves lesz, percek alatt :)( De akár főzelék is.)

      Törlés
  3. Nálatok lehet kapni szalicilt?

    VálaszTörlés
  4. Háááát, az eltevésekkel én is így vagyok. Mindazonáltal, csinálom, mert szeretem, ha saját "termést" eszünk.
    És a gyerekek is épp ilyenek. Pont tegnap meséltem anyósomnak a kertben, hogy múltkor, a bözödi sétán mennyire megnyilvánult a kettő különböző természete, és hozzáállása bizonyos dolgokhoz. És természetesen, úgy szeretjük őket, ahogy vannk.

    A "ződfuszulykát" (már ha teszek el, de nem mindig, mert I. nem szereti) én is így csinálom. Télen, amikor hazajövök pl. egyedül, olyan jó megbontani egy üveggel, és akárcsak úgy, magában felfalni! :)

    Olvastam a másik blogon: nem unatkoztatok mostanában! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem unatkoztunk, nagyon érdekes, tartalmas napokon vagyunk túl.
      Ezért jó, valóban, mert gyorsan kész. S ha már megvolt, kár lett volna elpazarolni.

      Törlés
  5. jaj de tetszik a fuszulyka elnevezése a babnak:D mi zöldpaszulynak hívtuk otthon:) meg a murok...Anyósomék murkónak hívják:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Anyukám is paszulynak mondta (Viharsarokban született). Murkónak hol mondják? A fuszulykáról népdal is van, nagyon szeretem :-D

      Törlés
    2. Nálunk nem megy a bab- legalábbis az én fülemnek :) Paszuly esetleg.
      A murok , az egy érdekes jelenség- mindenkinek az, Rebekának valahogy répa lett. ez az ovis jele, s mert az irodalmi nyelvet tanítjuk, a kicsi lány kiművelődött.

      Törlés
  6. Szalicilt én sem látom az üzletben, nem tudom a nagy eu-nak a na-benzonát nem veszélyes? Pedig mi mindig szalicillal tartósítottunk, és még élünk..

    Nagyon szeretem a más megnevezést ugyan annak:-) Sajnos nálunk annyi bab nincsen, hogy el tudjak tenni..:-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a szalicil biztos teljesen más mint a Na-Benzoát, mert utóbbira allergiásak vagyunk, ezzel szemben a szaliciltól kutya bajunk se volt... :/

      Törlés
  7. Én is pontosan így teszem el a zöldfuszulykát, csak nekem van egy adag, amihez jár 6 kg zöldfuszulyka, 1 l olaj, 6 nagy hagyma, 6 paprika, 2 kg paradicsom, 20 dkg só, egy csokor petrezselyem, és a tetejére szalicil. Na én így teszem el...és télen imádom, mert nagyon hamar leves lesz belőle :)

    No meg a gyerekek, külön külön, a más más egyéniségükkel mind egytől egyik egy CSODA. Nemrég olvastam Böjte Csabának egy írományát, amelyben úgy fogalmazott, hogy minden gyermek Isten ajándéka, egy CSODA, egy igazi kincs, amelyben valami tehetség rejlik....Nekünk szülőknek, nevelőknek az a kötelességónk, hogy ezt felfedezzók bennük és segítsük felszínre jutni. Nagyon megfogott ez a gondolatsor...azt hiszem azóta egy picit másként nézek a gyerekekre, úgy általában...

    Nagyon tetszett a gonolatsorod :)

    További szép/jó eltevéseket...

    Szeretettel,
    P.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elméletileg így vannak ezek a receptek, nekünk most volt valamennyi fuszulykánk, aztán ahhoz igazodtunk:)Finom lett.Éhen nem halunk, ez biztató.:)
      Ami meg a gyermekeket illeti- minden megnyilvánulásuk tanulságos, s ilyenkor nyáron több időm van ezen gondolkodni.
      Az eltevések- hát számigálom, mi vár még ránk:))

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések