Karácsony felé (9)









( Fb oldalam nincs, soha a kutya sem kérdezi, miért, vagy egyáltalán a legkisebb jelét sem mutatja annak, hogy hiányolná. Vagy engem ott. Vagy egyáltalán , hogy kíváncsi lenne ott rám.)
Van néhány ember, néhány család, akik idén is kapnak tőlünk postán képeslapot. Tavaly is kaptak,s voltak, akik aztán visszatelefonáltak, és köszönték. Jó hallani az örömöt, a meglepettséget- nem számítottak rá. Mert nem mindig ahhoz tartunk, aki hozzánk is, s nem azt keressük, aki minket is, s akik nekünk fontosak, azoknak mások, nem mi. Akiket mi nézünk, látunk, s a szó nemes értelmében időről időre csodálunk apró jelekért, ők más irányba néznek, másfelé kapaszkodnak.
Van úgy, hogy kell a viszonzás.

Azért jó így karácsony felé, hogy akkor még egyszer tudatosulhat bennünk: van, Aki ránk néz, van, Aki felőlünk érdeklődik, s van, Akinek mi is fontosak vagyunk.

 Egyetlen forrása minden kegynek, egyetlen mentsvára a lelkemnek, Jézus, te Megváltó s üdvöt hozó, mossál meg s tégy fehérré , mint a hó. Tiszta fehér, miként a hó, mossál meg engem, s leszek fehér, miként  hó.

Megjegyzések

  1. Kedves Júlia! Megírnád, hogy miért nincs FB oldalad? :-))) Én is nehezen szántam rá magam, most kezdek néha ott is jelen lenni, de nem igazán szeretem a szűkszavúságáért a felületességéért. Vagy éppen ez az előnye? Mindenesetre gyorsan el lehet rajta érni bárkit, és meg is találni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Vajon el tudom úgy mondani, hogy érthető legyen?
      Mert számomra igen kedves emberek jelen vannak ott, és néha megnézem, értékes dolgokat hoznak, mutatnak- ez jó. És nem rájuk- akkor rád sem- gondolok.
      Hanem egyebekre.
      Egy ideig úgy volt, hogy egy közös oldalunk volt, mindkettőnk neve szerepelt :), aztán kiszálltam...
      Egyfelől- mit mutassak? Igaziból nincs olyan érdemleges dolog, ami oda kívánkozna, másfelől meg tényleg nem igényli senki. Az a kevés ember, akinek fontos, elér másképpen. Legfőképpen személyesen.
      Másfelől meg olyan tartalmak jöttek szembe velem, amire már nekem nem volt szükségem, értékrendem, ízlésem nem fogadta be. Nem tudtam szelektálni, ömlött elém,...
      Az nem közösségi élet,amikor az ember egymaga ül a gép előtt, és mások életét tisztes távolból figyeli. Közben meg elmegy mellette az utcán, vagy otthonába nem fogadja be, ahogyan velem is megtették néhányan. A képernyő mögött könnyű barátnak lenni- nekem nem jön be.
      És akkor lemondok a jó részéről is, és nincs.
      A blog olyan, hogy pörög- és itt jó közösség talált meg engem. Itt még meg is kérdik,élek-e.
      Odaát meg azt hallom, mobilról töltögetnek képeket, kívánnak jó éjt, és osztanak meg ki tudja még miket...
      Hosszan beszélhetnék, úgyis van pro meg kontra.
      Sajnos a negatív, kulturálatlan felhasználás miatt nem élvezhetem jó oldalát sem:)

      Törlés
    2. Köszönöm a választ, szinte mindenben egyetértek! Én szeretem több mondatban elmondani a véleményem, sőt, beszélgetni is a kommentek segítségével.Ezért áll hozzám közelebb a blog.

      Törlés
    3. Kicsit féltem, hogy nem tudom rendesen elmondani- főleg, mert tényleg nem akarok bántani, de van, aki túlzásba viszi...

      Törlés
  2. Mennyire igaz, amit irtal Julia! milyen borzaszto nehez olykor azzal kotodni, aki fele elindultunk, es valoban nagyon kell a viszonzas.
    Ha szamit valamit(ha nem), nekem sincs Fb oldalam, es mar nem is lesz.B.nak van, olyan szintunek is itelem meg(es senkit nem akarok megserteni, de iskolasoknak valo, ugy is szuletett az eredeti otlet, lattam rola a filmet).Persze ettol meg mindenki itelheti mashogy.

    Ez a mai beiras nagyon szep, igazan karacsonyi.Koszonom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm.
      Önző kicsit, de lélekből jött.
      Jó, hogy nem vagyok egyedül- sem itthon, sem veletek :)

      Törlés
  3. Milyen jó vidáman vagytok ti ott!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rebeka ilyen vidám, ezért is szeretem ezt a képet:)

      Törlés
  4. Olyan jó hangulata van a képeidnek most is, és megint mennyire igaz, amit írsz. "Nem mindig ahhoz tartunk, aki hozzánk is, s nem azt keressük, aki minket is...", ezt jól meg kell jegyeznem és szem előtt tartanom. Köszönöm. Amúgy én sokkal jobban szeretek képeslapot kapni és küldeni, még akkor is ha ez ma már nem "divat".

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A divatot mi diktáljuk:). Legyen olyan, amilyennek szeretjük:)

      Törlés
  5. Én minden évben küldök képeslapokat, nem is keveset, mert többnyire idősebb korosztály a rokonság. Ők már nem ülnek a gép előtt, nem is nagyon értenek hozzá. De: szívből jövő jókívánságokat, szívhez szóló lapokat tudnak küldeni, és én viszont nekik.
    Szeretettel ölellek: Éva

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, és teljes mértékben egyetértek veled.

      Törlés
  6. nekem sincs fb oldalam, nem is hiányzik. Tökéletesen megvagyok nélküle.

    Aki számomra fontos, minden más úton megtalálom őket és ők is megtalálnak engem. Fb nélkül is.

    A képeslap írás meg nekem szertartás. Mindig is az volt, ebből nem engedek a mai napig sem. Nekem egy kézzel írott képeslap, levél sokkal többet jelent minden más elektronikus írástól.

    Persze nem lehet ezeket sem kizárni már az életünkből, elfogadom a haladást a korral :)


    Nagyon tetszenek ezek a kis írásaid, így karácsony felé... :) Köszönet érte!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, nekem is majdnem mindig:)
      Haladni kell, s mellé jó lenne tudni a helyes módját.

      Törlés
  7. Szuper képek! Nagyszerűen elkapott pillanatok! Ahogy Rebeka nevet! Jajj, de nagyon jó fotó! :)

    VálaszTörlés
  8. Jó Veled tartani, így karácsony felé... jó kis elgondolkodtató gondolatok...
    a gyermekek csodásak!-)

    VálaszTörlés
  9. Jó, hogy Te írogatsz... és jó, hogy én olvasgatom ...
    Áldott, békés ünnepeket kívánok Neked és szeretteidnek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nektek is viszont!
      És nagyon köszönöm!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések