Amíg nem

kerestelek,
beteg lehettél, s nélkülem jártad a gyógyulás felé vezető utat,
elveszíthettél valakit magad mellől, s nem mondtam egyetlen vigasztaló szót sem,
közben utazhattál, s nem voltam, hogy átéljem örömöd,
s ha akkor készültek legújabb munkáid, már késő lesz ötleteket merítenem,
amíg nem kerestelek,
sokat nőhetett gyermeked, s kacagása nem lett az én emlékem,
finomakat főzhettél, s esélyem sem volt megízlelni...

Amíg nem kerestelek,
s te sem engem.

Éppen így történhettek dolgok, s lemaradtunk szépen egymásról.

Megjegyzések

  1. Megint milyen mély gondolatok! Kitől vannak ezek a szép sorok?
    Velem lehet csak a baj, ha nem akarom, hogy megtaláljanak? Ha az évek során abból származott lelki problémám, hogy ott voltunk egymásnak valakivel, de nagyon sokszor hátba támadott? Most már nem akarom, hogy keressen és megtaláljon. És lemaradtunk szépen egymásról. Baj ez Júlia?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A sorok tőlem- különben idéztem volna :)
      Nem, nem baj az, ha nem találnak meg- olyanok, akiktől te sem várod ezt el. Én csak azt szeretném, ha azokat megtalálnám, akik számítanak rám. És fordítva.

      Törlés
    2. Akkor most még egyszer mondom: gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű!
      Kicsit bonyolultabb a dolog, csak ahogy olvastam a soraidat, úgy kijött belőlem. :))

      Törlés
  2. valami belehasított a szívembe, pedig csak kívülállóként nézek egy ilyen történetet én is...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsánat, hogy itt Júlia! (pirulós)
      Holdanyuci, neked bezárt a blogod? Hónapok óta nem tudlak olvasni. Ha esetleg nem nagy kérés, jelentkeznél nálam? Köszi

      Törlés
    2. Örülök, ha egyáltalán valaki elgondolkodik rajta.

      Törlés
  3. Nekem is belehasított, de sokszor éreztem ezt én is..:-(

    VálaszTörlés
  4. Válaszok
    1. Azért ha változtatunk, akkor akár így :) is.

      Törlés
  5. Szia Júlia!
    Köszönöm a kommentet, bárhova tudom postázni. Kérlek jelezz hamar ha tényleg szeretnéd mert akkor odaírom, hogy elkelt.Az oldalsávomban rögtön felül van az emil elérhetőségem.

    VálaszTörlés
  6. Óóóó......
    és mégis milyen szép, ahogy leírtad...

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  8. Nyitni kellene a másik felé, a szívünket elsősorban, odaadni kicsit magunkat, az időnket, a hallgatásunkat, a jelenlétünket, nehogy túl késő legyen...
    Ölellek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen. A megjegyzéseid is éppen olyan szépek, mint írásaid.

      Törlés
  9. Miért akkor jövünk rá valaminek az értékére, amikor már elveszítettük? Olyan igazságtalan, nem?
    Csak a reményt éltesd, mint titkos parázst! Éltesse a tudás, hogy ezen a világon minden változik.
    Van olyan egyáltalán, hogy túl késő? Hova lehet menekülni, hova lehet bújni a szeretet elől? -- gondolkodom, tehát ...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések