Folklór






A játék nem tervezett, ösztönösen jön, s a kellékeket a természet adja.
Kell hozzá a mindenre nyitott gyermek, és a másik korból való ember, most már tata, pedig nem is öreg még ha közel hetven is. Örömforrás, hogy tudja még, amit mi még nem, hogy megélte azt az időt, amikor nem interneten árusították tovább a szülők gyermekeik megunt játékait, és hogy van alkalmunk átvenni, menteni azt, ami nekünk érték.
A kerítés mellett van árvacsihány ( ha nem érthető, fordítom ), benne finom méz, s az emlékezet előcsalja a játékot.
Megunhatatlan, és pörög-pörög.








Ott napon fő a mezei leves és kívánságainkkal száll messze a pitypang.




Megjegyzések

  1. :) :) :)
    Annyi ilyen leves fő nálunk is! :)
    (Előfordul, hoyg mikor kiérkezünk a kertbe, egy ideig csak nyafognak, nem kapják a helyüket, nem tudnak mit csinálni, s aztán egyszercsak hallom, hogy nem hallom őket. Ilyenkor tudom: felfedezték, ami nekik abban a pillanatban a legjobb: szamócát szednek, vagy "levest" főznek, salátát készítenek, vagy éppen frizbíznek, netán tornásznak a két fa közötti vasrúdon). :) Puszi nektek! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi.
      Igen, tudtam, hogy te érted:)

      Törlés
  2. árvacsihány - árvacsalán ? :)

    Szép napotok volt.

    VálaszTörlés
  3. Boldog névnapot ha ma tartod a névnapod...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Júliaként csak ez van:) Köszönöm szépen.

      Törlés
  4. Válaszok
    1. Örülök- tényleg ilyen jó is volt.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések