A távolság

és az idő nem is határozzák meg igazán a kapcsolatokat. Sokkal inkább az érzelmek, miket kilométereken és lepergett homokszemeken túl táplálunk önmagunkban. Tudatosan tesszük. Akarunk emlékezni, akarunk ragaszkodni, s azt gondolom, szeretni is akarhatunk.Vagy nem. Mindenesetre, ezen múlik, hogy  a múló távolságok után lesz-e még valami, s tart-e jobban a bogozott fonal, vagy hagytuk elszakadni, s szereztünk másat helyette.
Nem az idő
s
nem a távolság.
Az akarat, ami meghatároz.Tudnom kell: az emberek mást is akarhatnak.


Megjegyzések

  1. Ez szerintem is pontosan így igaz.

    VálaszTörlés
  2. a tudatosság és az érzelmek néha kizárjál - néha erősítik - egymást :
    megszüntethetjük a kapcsolatot azzal a távolban élő idegennel, ha az érzelmeivel-érzelmeinkkel nem tudunk foglalkozni...és tudatosan ragaszkodhatunk, ha értékesnek, fontosnak érezzük az életét, hibáival együtt...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, abszolút.
      Ez most nem volt blogos, de akár arra is érthetjük.

      Törlés
  3. Kedves Júlia! A bloggeren keresztül jutottam el hozzád, és meg kell mondjam, nagyon tetszenek az írásaid, a gondolataid, a kifejezési stílusod. A távolságról írt gondolataidat egy az egyben kimásoltam és elküldtem levélben egy barátnőmnek, akinek - úgy érzem - most épp ezekre a szavakra van szüksége. (persze a blog linkjét is megkapja :) )Szerintem visszatérek még hozzád és olvasgatok majd.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretettel látlak :)
      Én már egy ideje olvasgatom, tanulgatok a Varázsporról:)
      Válogasd te is, ami tetszik.
      S akkor igen, a távolság: attól, hogy egymástól két távoli időpontban találtuk meg a blogokat, még semmi nem változik azon, hogy esetleg tetszenek is.
      Üdv:)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések