Lehet,

 

hogy nem lesz magyarázat az eltelt időkre, arra, hogy a ránk bízottakkal nem gazdálkodtam rendesen- mindenféle kinccsel, mitől csordultig van az élet-, lehet, beszélni kellett volna, mikor csend volt, s fordítva is lehet igaz, hogy kár a csendet megtörni, vagy éppen a lármában érdemes kivételt tenni, és nem fokozni azt, lehet, hogy igazam van, de kit érdekel, s lehet, hogy nem tudják, mit szeretnék, s én sem foglalkozom eleget azzal, hogy más mit.
Lehet, hogy nevetséges nagy igazságokat feszegetni, de biztosan hasznos. Jókor jó helyen. Lehet, hogy ezt kell megtanulni. Talán érdekfeszítőbb lenne a mindennapok átlagosságát megénekelni.
Az őszirózsa két hete kinyílt, láttam, jól megnéztem. Változnak az évszakok, az ősz még odébb van.


 




 Nekem a fehér virágról, Rebekának a leengedett sorompóról és a vonatsípról jutnak eszébe , mert ők mindig vonattal utaztak, de most már ott vannak az Isten kezei között. Nem használtak feltételes módot- biztosan tudták, hogy ott vannak,életben, halálban.



Megjegyzések

  1. Ez nagyon szép volt. Ne haragudj, ha ritkán írok neked, de amikor a gondolataidat olvasom, annyira azonosulok velük, annyira így gondolom, látom, érzem én is a dolgokat, hogy zavarónak érzek odabökni még bármit, akár egy szavat is. Az őszirózsa az egyik újonnan felfedezett kedvencem. Hetek óta csak ez van a vázánkban is. Írni is fogok róla. ♥

    VálaszTörlés
  2. Júlia, én is így vagyok. Ritkán tudok bármit is hozzátenni a szép és mély gondolataidhoz, mert azok számomra úgy teljesek, ahogy vannak, de bólogatok minden sorodnál, és elgondolkodtatnak, és ez jó.
    Annak meg külön örülök, amikor a nevedet látom az én posztjaimnál.

    VálaszTörlés
  3. Szeretem, ahogy írsz. Mindig.

    A fázisfotóid meg ugye írnom sem kell, hogy gyönyörű?

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szeretem olvasni a fejtegeteseid, az elemzeseket.. es legtobbszor nem lehet hozzatenni, ugy tokeletes ahogy van, mint most is.:)
    Az osz meg messze van, legyen mar messze:)

    VálaszTörlés
  5. " ítéletedre bízok most nehány dolgot ami eddig rejtve volt előtted,nem a képességeid hiánya miatt,hanem csak azért mert eddig kikerülte a figyelmedet" G. Bruno

    A boldogság az Önvaló igazi természete; a boldogság és az Önvaló nem különböznek. A boldogság a világ egyetlen tárgyából sem fakad. Tudatlanságunknak köszönhetően képzeljük azt, hogy a tárgyakból boldogságot meríthetünk. Amikor az elme kifelé irányul, szenvedéssel szembesül. Valójában akkor teljesülnek be az elme vágyai, amikor visszatér saját forrásához és elmerül a boldogságban – vagyis az Önvalóban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez utóbbi is idézet természetesen ,tanító: R.M.

      Törlés
  6. Most én nem tudok mit hozzátenni... Köszönöm, hogy néha azt mondjátok, kaptatok valamit itt. Valami jót, jó esetben...
    Fogalmam nincs, hol hogyan csapódik le...
    Csak reménykedem.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések