Ő is

úgy van vele, hogy a maga baja a legfontosabb, legsürgősebb, égető. Én is hajlok erre, amikor indulatok vezérelnek, s szoktak rövid időre. ( Rövid, de gyakori? :) )
Aztán ott vannak az érzelmek, felülmúlva indulatokat, s akkor már egészen más minden. Még jobb is szokott lenni :)

Semmit -  az élet kevéske szeletében, ahányra az enyém tagolódik -nem tudok magamból kihozni hosszú ideig, mert van, hogy nem a hetek, napok, de az órák-percek is végtelennek hatnak, mert valami sürget, aztán egyszer  csak átlapozok az 56. oldalra, s nem az elején, éppen a végéhez közel ott áll: Jó barátok lettünk-Anyám és én. Több időt szentelt rám: sétáltunk, teniszeztünk, kézimunkáztunk ( Gr. Bánnfy Katalin- Ének az életből)- nem lehet reménytelen a hétköznapok valósága, ha végül képes vagyok találni valamit, amibe belekapaszkodjak :)

Ma reggel nevettünk azon, hogy bizony könnyedén is lehet, kedvesen nagyvonalúan...és mennyivel könnyebb így. ( nem számítva a mulasztásokat)



Semmit sem kell beleérteni - sem idézetbe, sem saját sorokba.
A felfedezés és a véletlenszerű lendület egyszerű ténye az egész.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések