Azon az utolsó

napon volt
fény és meleg a házban, napsütés kinn,
leves, második, harmadik, s bár percig sem hittük, mindig így lesz, mégis voltunk, akik megegyük,
kinek-kinek munkája , tanulnivalója is volt,
s szorgalma, hogy megtegye,
szólt  a harang, s hallottuk,
mind, mi jó volt ezen az utolsó napon,
úgy legyen az új évben .
S ami hiány vagy hibádzott, ahhoz adjon Isten erőt- szükség szerint pótolni, elfogadni, rendbehozni.

Ilyen békességes lélekkel meggyújtottam minden utamba kerülő gyertyát - csak úgy, csak magunknak, hétköznapra. Kell a fény :)




Megjegyzések

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Válaszok
    1. Mert sötétben képtelen vagyok tájékozódni.

      Törlés
  3. Olvasom a bejegyzésed, mellettem két gyertya lángja pislákol. Véletlen lenne? Kell a fény. Boldog új esztendőt kívánok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Véletlenek nincsenek.
      Csak arról nem szólt a történet, hogy amikor aztán elmegyünk itthonról, el kell ám azokat fújni...nem úgy hagyni, hogy égjen. Kinek világít, ha én már nem vagyok, s más sem ?:)

      Törlés
  4. Szeretem a gyertyákat. A fényüket. A templomból is lehetett " betlehemi lángocskát" meleg szeretetet vinni haza . Sokáig őriztük a lángot.A kis, otthoni Betlehemünk mellé tettük.
    Most is sok gyertyát gyújtunk, a férjem készített saját kezűleg egy gyertyakandallót. Fillérekből megoldotta. Ott üldögéltünk, üldögélünk a meleg fények mellett.
    De szeretem, ha csak egy szál gyertya ég, vagy kicsi mécses a konyhában, amikor dolgozom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a kandalló nagyon jó dolog!
      A betlehemi láng gyermekkorunk nagy élménye- amikor hozták, és a cserkészekkel átvettük, ápoltuk.
      Köszönöm, hogy eszembe juttattad :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések