Ha csak annyi

értelme volt a gyűjtögetésnek, őrizgetésnek, hogy egy nap- a mai napon- kerüljön majd az érthetetlen módon vásárolt világ legrondább szalvétái alá egy találó abrosz, akkor már nem volt hiába, s halasztható még egy kicsit a válogatás...Sokszor jön szembe egy-egy ok, s menekül meg apró limlom.


És ha mindig csak részleteket mondunk, mutatunk, vajon önmagunk vagyunk-e akkor?
Nem teljesen, azt viszont nem lehet.
Amikor megígértem, hogy egyetlen lap sarkát sem fogom betűrni, hogy aztán tudjam, ott volt egy megjegyzendő gondolat, inkább kiírom azt magamnak, akkor még nem tudtam, hogy az egész könyvben nem lesz olyan mondat, bekezdés, oldal, amit le szeretnék vagy le kellene másolni. Szokatlan, s mégis az egész elgondolkodtat, dühít, hogy vége lett s nekem kell a többit hozzá gondolnom. Ilyen jellegű történettel ritkábban találkozom, megérteni is csak akkor érteném meg, ha hozzáolvasnék egy kis kortörténetet, vagy végre eldönteném legalább azt, hogy a nő, a férfi, a gyerekek, a hívők vagy hitetlenek , vagy egyszerűen a saját szempontom szerint értelmezem a dolgokat.





Háború és béke, Poros úton mezítláb, Ének az életből, Gyász és a Mesepszichológia egymáshoz egyáltalán nem illő sora így-úgy megkezdve vár.
Ha azonban valamit befejeztem, szünetet tartok mindig. Feldolgozni, felejteni.

Megjegyzések

  1. Végül minden megtalálja a helyét. Vannak gazdag könyvek, tele gondolattal, s vannak üresek. Itt idézőjelbe kellett volna tennem szavakat. Vannak, melyeket ismét elolvasunk, mert kell, vannak, amik csak átfutnak rajtunk. Kellemes időtöltés, mert néha ilyen is kell.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha nem máshol, a szemetesben :)
      Igen, nem kell mindig akkora hangsúlyokat tennünk és elvárnunk.

      Törlés
  2. """" fellázad. Munkát vállal a helyi élelmiszerüzletben, ahol a pénzkereset mellett visszanyeri saját önértékelését is – szembeszállva az egyházközség döbbent rosszallásával és férje jéghideg dühével. S felkelti három nagyon is különböző férfi szenvedélyes érdeklődését, akik mind fontos szerepet játszanak Anna életének kivirulásában…

    „Képes lettem volna megölni bárkit, ha megpróbálja kitépni kezemből ezt a könyvet… lebilincselő olvasmány.” (The Times) """

    ""+ kineka .....kineka .........,nekem a dédnagyanyja ""-

    online nem lehet olvasni? (fizetősre gondoltam)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, én kölcsönkaptam :)

      Törlés
    2. Már megtaláltam ,7euro a letöltés ,sokallom!
      Azt mondta egy ismerősöm "a könnyű olvasmányokkal vigyázni kell " mert rászokunk.
      A The Times újság szerkesztősége 2006-ban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól Báthory-díjat kapott.[4]

      Törlés
  3. https://youtu.be/iQy51adJeP4

    VálaszTörlés
  4. Hmmm, szinte szégyellem elmondani, hogy az utóbbi években nagyon keveset olvastam. Legutóbb egy kiskamaszoknak szóló könyvet olvastam ki, miután megvettem Nagyobbikomnak szülinapjára, előtte meg.... nem is emlékszem... Az Artamonovokat olvastam tavalyelőtt, mikor a Kisebbikkel voltam kórházban, és őszintén, nem tudom, hoyg utána olvastam-e valamit. Én... aki hozzád hasonlóan valamikor 3-4-5 könyvet olvasott "egyszerre". És éjszakákat töltöttem olvasással, és még órán, a pad alatt is sokszor olvastam. A volt osztálytársaim mesélhetnének erről... :D
    Hogy melyik könyv ragad meg, és melyik nem, melyikkel tudunk azonosulni, és melyikkel nem stb.... sok mindentől függ, szerintem. Nem is kezdeném sorolni. Nem tetszhet minden egyformán...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hogy mikor mennyit és főleg mit olvasunk sok tényezőtől függ, és biztosan mindenki életében váltakozó intenzitású a dolog- például van, aki soha :)
      S hogy nem tetszhet minden egyformán,az biztos. Sőt már abba is beletörődtem, hogy van olyan, amit sosem fogok tudni végigolvasni...valamiért.

      Törlés
    2. Most láttam, hogy válaszoltál... :)
      Rájöttem, sok minden - köztük az olvasás is - olyan dolog, aminek belülről kell jönnie. És néha úgy érezzük, hogy "nem jön". Máskor meg jönne, de külső okok beleszólnak. És - megmondom őszntén - olyan olvasó vagyok, aki nem nyugszik, amíg a könyvnek a végére nem ér, ezért aztán minden apró kis alkalmat megragadok, hogy olvashassak. Ha kell, még "dugiban" is, mint régen, lánykoromban. De most, munka, gyerekek, család mellett ez már nem megy annyira. S akkor van, hoyg hozzá sem fogok... Furcsa, na, tudom. Én sem mindig értem magamat. :P

      És, nem tudom, hogy szándékos volt-e, de észrevettem, hogy a legutóbbi 6-7 bejegyzésed mindegyike úgy kezdődik: "Ha ..." :)

      Törlés
    3. Nem tudom ,de azt verték belém ,hogy "Ha-val " nem kezdünk mondatot. Utánanéztem ,és teljesen szabályos.
      /gyakorikérdések ,helyesírás/
      A "hát" és a "ha" szavak mellett még milyen szavakkal NEM kezdünk mondatot?

      Egyébként azt, hogy "ha"-val nem kezdünk mondatot, nem tudom, honnan szedted. A "ha" kimondottan mondatok, tagmondatok elejére kívánkozik, tehát nem igaz, hogy nem kezdünk vele, hanem nagyonis arra való. Kimondottan mondatkezdő szó.

      Törlés
    4. Kedves Csigabiga! :) Én nem írtam sehol olyasmit, hogy ha-val nem kezdünk mondatot. Csak egyszerűen megjegyeztem, mert észrevettem, hogy az utóbbi bejegyzések így kezdődtek, és lehet Júlia szándékosan írta így őket... :)

      És biztos, hogy és-sel is lehet mondatot kezdeni. Azt én is állandóan hallom, hogy hát-tal nem kezdünk mondatot, de nem tudom, mennyi a valóságalapja. Majd utánanézek. :)

      Törlés
    5. Kedves sedith,nem gondoltam ,hogy Júlia helyesírási tudásában kételkedsz ,csak meg akartam osztani ezt a gyakorikérdéseknél felmerült gondolatot.

      Törlés
    6. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    7. Csigabiga, lentebb válaszoltam. :) (az előzőző megjegyzést hiba miatt kitöröltem.)

      Törlés
  5. Öregkoromra mán ,csak megtanulok helyesen írni én is.
    ha’-val ’és’-sel ’de’-vel kezdünk mondatot? Van erre szabály?

    A kötőszóval való mondatkezdés tiltása abban a hiedelemben gyökerezik, mely szerint a teljes mondatokból felépülő, egyes írásbeli szövegtípusokra jellemző közlésformák felsőbbrendűek, jobbak az élőbeszédre jellemző közlésformáknál. Holott ez nem igaz, nyelvi babona. A szóbeli kommunikáció során teljesen természetes a kötőszóval való mondatkezdés, és az írásbeliben is, ha a mondat úgynevezett szövegmondat, tehát az előző mondathoz kapcsolódik, vagy ellentétes viszonyban van vele.

    VálaszTörlés
  6. Miért ronda az a kék szalvéta? Nekem nagyon tetszik az abrosszal együtt is!Jó,hogy megmenekült az a abrosz.:)

    "És ha mindig csak részleteket mondunk, mutatunk, vajon önmagunk vagyunk-e akkor?
    Nem teljesen, azt viszont nem lehet."----szívemből szóltál.

    VálaszTörlés
  7. Kedves Júlia,
    csendesen jöttem hozzád a nyáron, telefonról, éjjelente olvasgattam a nekem kedves blogokat, de erőm, kedvem (pötyögni a telefonról) nem jutott az írásra.
    Most is csak azt szeretném mondani, hogy szeretettel gondolok rád!

    Érdemes gyűjtögetni, átmenteni a régit a mába, hogy aztán, mikor szükségét érezzük, el tudjuk engedni és továbbadni annak, aki érdemes rá!

    Ölellek!

    VálaszTörlés
  8. Nagyon eltűntél... Látom, hogy zajlik nálatok az élet, de hiányzol!!! :)

    VálaszTörlés
  9. Ne haragudj ha troll voltam.

    "A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy más módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Csigabiga, nem voltál troll :), hiszen sem erőszakos, sem ellentmondást nem tűrő nem voltál :), én csak elcsodálkoztam, hogy mit írhattam, hogyan fogalmazhattam, hogy félreérthető voltam. :) Azóta én is utánajártam a dolognak (az e-nyelv.hu-n direkt a nyelvészek válaszolnak a kérdésekre), és abszolút semmi alapja nincs annak, hogy és-sel, de-vel vagy hát-tal nem kezdünk mondatot.

      De legalább (no, ezt a mondatot hogyan kezdhettem volna másképp? :D ) megtárgyaltuk ezt a nyelvi kérdést, és hátha másnak is épülésére szolgál. :) Szép napot kívánok! :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések