Csak azért kezdtem el

írni a blogot, mert akkoriban azon kaptam magam, hogy sokat olvasok, sok szépet olvasok és bátorkodom megjegyzést is hagyni egy-egy szép bejegyzés után. A szerző és magam örömére. Aztán azon is  kaptam magam, hogy egy-egy megjegyzésem egész jóra sikerült ( szerénységemről ennyit), szóval arra is kezdtem gondolni, milyen jó lenn ezeket a kis gondolatokat egy helyen is őrizni. Ezért lett ugye a felelet, mert -én naiv- azt hittem, csak akkor írok majd, amikor valami olyant olvasok, amihez hozzá is tudok szólni. na nem így alakultak a dolgok.S mire lassan úgy tűnne, elfogyott a sok szó, meg kell hagyni, hogy továbbra is olvastam, csak aztán nem mindig akartam/ tudtam/ tartottam érdemesnek hozzászólni, sőt mi több, arra adtam fejem, hogy anélkül is gyűjtsem a gondolatokat a csokorba, hogy azt bárki más gondolataihoz kapcsolhatnám. Mutattam óvodát s családot, kirándulást és csecsebecsét, mindenfélét, amit bárki. és teltek múltak az évek, némelyek azok közül, akik be szoktak nézni, hellyel-közzel talán fel is idéznek egy-egy maradandóbb pillanatot.Én például kapásból azt , amikor fekete bárány lettem, mert az Eurovíziós győztes nem akart a fejembe beférni, s maradok is ugyanúgy, mert még mindig nem értem, ahogyan azt sem, hogy egyetlen ilyen meggyőződésem miatt fordultak el emberek, de azt is kapásból felidézem, hogy csodával határos az a dolog, ahogyan itt embereket megismertem, ahogy ismerősök a valódi életből itt engem jobban megismernek, ahogyan érdekelni kezd, hogy mi van lelkekkel ott, a képernyőkön és messzi-messzi világokon túl- az egészen banális dolgoktól az igen fontos életkérdéseken át ( mert ugye gyerekek születtek közben, munkahelyek szűntek meg, váltak és házasodtak egyesek megsatöbbi). Ekkor tűnhetett úgy akár nekem is, hogy ittavége.
De.
Mire ma este azt hiszem mindennel meglettem, amivel péntek estére meg kellett lennem, s akkor most nyugisan elolvasom 3-4 oldalamat az Örökbecsűekből, akkor mégis rápillantok a listára, s nem, nem az első bejegyzés, de ott elől a sorban rögtön kínálkozik a lehetőség: hogy szóval közeleg a húsvét, és nem lehet elég korán kezdeni a készülődést....
Nem én vagyok, ha nem írom ki magamból, hogy pontosan két hetünk van még a böjtfői úrasztaláig, még semmit sem farsangoltunk, pedig évek óta szervezem a baráti körnek, csak nem elég belevalók erre, aztán jön a böjt, amit eddig sosem sikerült semmilyen szempontból rendesen végigcsinálnom, közben virágvasárnap a konfirmáció kegyelem-teljes alkalmával, s csak azután, tényleg csak azután lesz itt az húsvét, a maga örömével, biztatásával. Bocsánat.

Carpe diem :). Visszarobbantam a köztudatba.
Ki nem találná, aki nem volt ott, mire vetemedem néha

Ha még mindig érdekel világom: mögöttem most

Megjegyzések

  1. Szeretek ide járni a gondolataidért. Mindig megmozgatják az enyéimet is :-)

    VálaszTörlés
  2. Csatlakozom az előttem szólóhoz. Örülök, hogy újra itt vagy és írsz!
    Szép napot, jó hétvégét kívánok! :-)

    VálaszTörlés
  3. Óóóó! Hát igen, van ilyen, de én már rég nem számolok avval, kinél s miért lettem fekete bárány?
    Kellemes hétvégét kívánok! :)

    VálaszTörlés
  4. <3 tudod, én mindig is...(())

    VálaszTörlés
  5. :)
    Én még emlékszem, az elején magázódva robbantál be a köztudatba, alig lehetett lebeszélni róla.
    Nagyon jó, hogy vagy.

    VálaszTörlés
  6. Ne gondolj a régi-rossz emlékekre.

    Írj a magad örömére és azokéra, akik nap mint nap benéznek hozzád és olvasnak, figyelemmel kísérnek téged.

    VálaszTörlés
  7. Oly mindegy mar az indok ,orulok,hogy ismerhetlek! Hianyzol is,de ezt mar irtam :)

    VálaszTörlés
  8. Én is nagyon örülök neked. És annak, hogy sokszor kétszer háromszor is el kell olvasnom egy gondolatot nálad, hogy megértsem, de így meg is marad a fejemben:)
    Szeretek ide mindig betérni, még ha nem hagyok nyomot magam után akkor is...

    VálaszTörlés
  9. mennyi könyv!!
    érdekel hát, jóhogy

    VálaszTörlés
  10. Szerintem egyáltalán nem lettél fekete bárány az eurovíziós dalfesztivál kapcsán,csak simán lekoptak innen a ,hogyismondjam finoman: tehát azok, akik valamilyen számításból ,vagy "kényszerből", vagy egyéb megfontolásból kommentelgettek itt. Kosáry Domokos mondta egyszer," a feltört ugaron ,minden zöldülésnek indul ,leggyorsabban a gaz,a dudva nő ,s idő kell még a lassabban fejlődő nemes növények tért nyernek, és elfoglalják a terület nagyobb részét". Gaz természetesen mindig marad , valami okból azért arra is szükség van.A blogolás valami ilyen feltört ugar lehetett a kezdetekkor.
    A böjtről meg annyit, amit néhai Nagytiszteletű Uram mondott,"nem az a bűn ami szánkon bemegy (étel) ,hanem az ami kijön ( a rossz beszéd) .A klaviatúra pedig szájunk meghosszabbítása valójában .
    Á.B.!:Ige..n

    VálaszTörlés
  11. Örülök, hogy visszatértél és megosztod gondolataidat velünk!
    Ne foglalkozz azokkal, akik másképpen gondolkodnak, mint te! Te EGY vagy és értékes ember, akit csak a bejegyzésein keresztül ismerek, de mégis olyan, mintha személyes ismerősöm lennél. Sokszor csak olvaslak, nem hagyok magam után "nyomot", de követlek. Én is úgy vagyok vele, mint ahogy írtad, hogy nincs mindig kedvem(vagy nem is tudom mi), hogy hozzászóljak.
    Bizony nagyon közeledik a húsvét! Kezdhetünk készülni rá.

    VálaszTörlés
  12. Szeretem olvasni a gondolataidat, még ha keveset szólok is hozzá! Jó, hogy itt vagy újra! Írj csak, ahogy időd, kedved engedi! Örülök Neked! :)

    VálaszTörlés
  13. Örülök, hogy visszatértél. A lényeg ez. Már a visszatérted.

    VálaszTörlés
  14. Szeretettel gondolok Rád, a sok szép gondolatod miatt.

    VálaszTörlés
  15. amikor blogolni kezdtem, az elsők között voltál, akiket követni kezdtem....Azóta is, folyamatosan. Örülök, hogy újra sokszor jelen leszel itt is! :)

    VálaszTörlés
  16. Köszönöm a hozzám való jóindulatot:)
    S ha netán a napokban összefutnánk Budapesten, talán hirtelen magázódnék is :))
    üdv.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések