Tele van

az én életem is olyan dolgokkal, amit sokan mások régen vagy tán sosem láttak, hallottak, éltek meg. S ez ugrásszerű fejlődést jelent, mármint a kijelentés itt fent, hiszen eredetileg azt akartam mondani, hogy ugyan már, mi történhet itt felénk olyasmi, ami máshol nem.
Itt vannak mindjárt ezek a libák, örökre szívembe fészkelődve, ahogyan nem ismernek, pedig, pedig hát gazdájuk hites felesége vagyok, s valahányszor kimenőt kapnak a fűre s én ugyanakkor valamiért éppen kimerészkedem az amúgy biztonságos házból, na akkor, akkor mindig megkergetnek. S kiderül, még hangosabban is tudok visítani, mint ahogy amúgy szoktam- ez is egy olyan dolog lenne, amit máshol ritkán hallani-, sőt, szaladni, egyenesen rohanni is tudok, egyből, rövid távon a legközelebbi menedékig legalábbis.Komikus. Vagy groteszk. Egyeseknek szomorú is lehet.




S mire kissé feloldódnék, s nevetnék magamon és mindenféle más egyeben, amin szabad s még illik, akkor mindegyre eszembe jut olyasmi is, amit sokan mások még közelebbről megtapasztaltak, átéltek, talán fel is dolgoztak.Amivel most nem tudok mit kezdeni. Eszembe jut az értetlenség  a gyermeki szemben, hogy mikor láthatja végre szülőjét, mikor gyógyítják már meg, s egyáltalán, ki, s látom azt magam előtt nem is olyan régen, ahogy áll az üvegajtón kívül, s hosszasan nézi, ahogy a kiscsoportos, majd középsős elvegyül a reggeli forgatagban, máris játszik, s odakint a keze munkája, ó, be szép. Eszembe jut saját értetlenségem egy-egy  megnyilvánulás kapcsán, és rövid és szűk látókörű, amikor egy csípés, tolongás fontosabb volt...minél is?, a higgadt megoldásnál, mosolynál, csak ölelésnél. S aztán, ahogy így jutnak eszembe dolgok, mik között ott vannak a kérdések, hogy tk hogyan lehet megmaradni és élni a nagyon nehéz helyzetekben, végigpörög még a lista  is, hogy miket lehetne imában kérni, akkor egy-egy pillanatra van az a biztos tudat, hogy semmi sem történik az Ú akarat nélkül...Ehhez azonban én nagyon gyengének érzem magam.

Így várja minden gyerek, hogy mamája-papája mellette legyen

Ima kéretik egy fiatal szenvedő emberért...

Megjegyzések

  1. Szemem , lelkem simogato kepek, bejegyzes:) en emberinek talalom a futast es a sikongatast is.
    Annyira tunderiek ezek a kis es nagy libak!
    Van aki csip, van aki simogat helyette..talan arra jo, hogy tudjuk a kulonbseget, a simogatas igazi erteket.

    puszillak:)

    VálaszTörlés
  2. Köszi...előttem van ahogy futsz és sikongatsz... Gyerekkorom jut eszembe, noha én sosem voltam, libák közelében, de a boltunkba menet,volt valakinek , aki kiengette az utcára, bizony nagyon féltem......

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Nekünk sem volt sosem libánk, de néhányszor szaladtam az utcán lévők elől. :) Mindig az a kép van előttem a libákkal kapcsolatban, amit egy régi szomszédasszony mesélt többször, amikor arról faggattuk, miért nem tud úszni: "Hát, lelkem, Péterlakán (igen, az a Péterlaka - szerk. megj. :D) nem volt Maros, amiben úszhassunk. Sőt, este, amikor a mezei munka után meg akartunk mosakodni, egyszer ki kellett hajtsuk a libákat a patakból, hogy mi odaférhessünk. Na, ezért nem tudok én úszni." :)

    Mindenki élete, minden hely egy kis csoda mások számára. Sőt, még számunkra is idővel új értelmet nyerhetnek különféle helyszínek, tevékenységek... Ugye, mondanom sem kell, lánykoromban annyira utáltam a mezei munkát, nem hittem volna, hoyg életemben még egyszer szívesen fogom végezni.... De hosszú lehetne a sor: síkon élőnek, csoda a hegy, városinak csoda egy tehén látványa, falusi gyereknek meg a felhőkarcolók jelenthetik az "álmot". Meg kell becsülni mindent, amink van, vagy amit megadatott látni, elérni. Még a szaladást és a sikongatást is. ;):P:)

    Remélem, az imák meghallgatásra találnak.

    VálaszTörlés
  5. Cat am fost copil am avut grija de gaste,iar bunica ne0a pus sa citim...Ludas Matyi

    VálaszTörlés
  6. Engem a kék fadongók es a cserebogarak szoktak futásra birni,hasonlóan sikoltva rövidtávon vilagrekordokat dontogetve menekulok előlük.
    Szeretettel gondolok rad - most is.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések