Gondolkodtam,

minő meglepő, hogy miért is nem írok. Pedig élek.

Nos az van, hogy nemigen tudok felelni.

Mert tényleg ősz van,
s ki szereti, ki nem,
s tényleg jó egészségesen étkezni,
van, akit bántalmaznak, 
az iskolások élete sem könnyű,
hát még a koegzisztáló szülőké,
jaj, van, aki már karácsony felé kacsint, 
legalábbis kézimunka-ügyben,
van, aki örök szomorú, vagy ideges, vagy lehangolt, netán bizonytalan,
ezzel szemben más hihetetlen pozitív, sosem csügged, úgy érez, ahogy kell,ahogy helyes,
van, aki otthon él, nevel gyereket, 
s megint mások megküzdenek a munkás nők mindennapi örömeivel( paradox),
tényleg büszke mindenki gyermekére,
s még mindig nem értem az önigazoló posztokat,
a főnökkel sem könnyű, de azért vannak aranyosak is, 
főleg, ha újak,
tombol a kirándulás-láz is, 
s persze a másik véglet, akik mindig dolgoznak, semmi másra nem telik,
van, akinek mindig fáj, a teste vagy a világ baja, mindegy, csak fájjon,
s van, aki igazán szenved, s segíteni nem tudok,
elfogy a jó szó,
marad esetleg az (együtt)érzés,

s van még megannyi más dolog,
( szándékosan hagytalak ki a sorból)

s ezek között én is ott vagyok, végletek között vagy szélsőségesen.

Én nem azért mentem szombaton, hogy bárkinek bármit is megmutassak. Csak azért mentem, mert különös kegyelemnek tartom, hogy én magyar reformátusnak születtem. S méginkább azt, hogy ide, most, és hogy ezzel élni is tudok. Akarok.

Lenne, lenne, mit mesélni, csak tudni kell, hogy hogyan.








Megjegyzések

  1. Szép tükör... :) az ember (el)szégyelli magát szinte - mert igazad van.
    (és nem dicsekvésként - mert az kimaradt:) - hanem puszta tényként, vagy mert ez egy majdnem közös "téma", a fotókat nézve az jutott eszembe, hogy énisénis megyek egy ilyenre, pár hét múlva, ahol - remélem - sokan lesznek hasonló gondolkodásúak, és ahol 500 fog látszódni valahol...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó lesz majd azokat a képeket látni :). Teljen örömöd az eseményben!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések